Az MNB figyelmezteti a Kibocsátót, hogy a jövőben mindenkor határidőben tegyen eleget a rendszeres tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.

Az MNB felhívja a Kibocsátó figyelmét, hogy a jelen határozat számát, rendelkező részét és a kiadmányozás dátumát a közlést követően haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül a Kibocsátóra vonatkozó rendkívüli tájékoztatási kötelezettség szabályai szerint közzé kell tenni. 

A döntés alapjául szolgáló tényállás megállapítása során eljárási költség nem merült fel.

A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, ugyanakkor az, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti, a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a határozat ellen keresetlevéllel közigazgatási pert indíthat a Fővárosi Törvényszék előtt.

A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszékhez címezve az MNB-nél kell űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével benyújtani. Az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás elérhetősége: https://www.mnb.hu/felugyelet/engedelyezes-es-intezmenyfelugyeles/hatarozatok-es-vegzesek-keresese. A perben a jogi képviselet kötelező.

A keresetlevél benyújtásának a határozat hatályosulására nincs halasztó hatálya, ugyanakkor az, akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében azonnali jogvédelmet kérhet.

A bíróság a pert fő szabály szerint tárgyaláson kívül bírálja el. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

Indokolás

I.    Az MNB által a Kibocsátó felett gyakorolt folyamatos felügyelet keretében megismert tények 

Az MNB a Kibocsátó felett gyakorolt folyamatos felügyelet keretében észlelte, hogy a Kibocsátó az MNB által működtetett, hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerben (www.kozzetetelek.mnb.hu, Információtárolási rendszer) 2020. május 5. napján 9:19 perckor K166221/2020 közzétételi számon tette közzé – a rendszeres tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 54. § (9) bekezdése szerinti, 2020. április 30. napjára vonatkozó jelentését (Hóvégi jelentés).

II.    A folyamatos felügyelet keretében megismert tények jogi értékelése 

A Tpt. 54. § (1) bekezdése szerint „[a] szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni és gondoskodik arról, hogy az egyes tájékoztatások legalább tíz évig nyilvánosan hozzáférhetőek maradjanak”.

Tekintettel arra, hogy a Kibocsátó névre szóló, dematerializált, 12,5,- Ft névértékű törzsrészvényei (értékpapírkód: HU0000164504; tőzsdei kategória: Prémium) (AutoWallis részvény) bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 7. Platina torony I. ép. IV. emelet; cégjegyzékszám: 01-10-044764) által működtetett szabályozott piacra (BÉT), a Kibocsátó a Tpt. rendszeres tájékoztatási kötelezettséget előíró rendelkezéseinek személyi hatálya alá tartozik.

A Tpt. 54. § (9) bekezdése szerint „[a] kibocsátó minden naptári hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles közzétenni a részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számát sorozatonként, a saját részvény állományok feltüntetésével, és az alaptőke nagyságát haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon”. A Tpt. 56. § (3) bekezdése alapján „[a] kibocsátó köteles megküldeni a szabályozott információt a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszer számára, amely megfelel a biztonsággal, az információforrás bizonyosságával, az időpont rögzítésével és a végfelhasználók általi egyszerű hozzáféréssel kapcsolatos minimális minőségi előírásoknak, és azok összhangban vannak az elektronikus irattározási eljárással”. A Tpt. 56. § (4) bekezdése szerint „[a] kibocsátó a szabályozott információt egyidejűleg a Felügyeletnél is köteles elektronikus úton bejelenteni”.

A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet (PM rendelet) 7. § (1)-(2) bekezdései alapján „[a] hivatalosan kijelölt információtárolási rendszer a Felügyelet által üzemeltetett honlap. (…) A kibocsátó a Tpt. 56. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségét az (1) bekezdésben meghatározott honlapon történő nyilvánosságra hozatallal teljesíti”.

Tekintettel az idézett jogszabályi rendelkezésekre és az MNB rendelkezésére álló tényekre, a Kibocsátónak a 2020. április 30. napjára vonatkozó Hóvégi jelentését az Információtárolási rendszerben legkésőbb a következő munkanapon, vagyis 2020. május 4. napján közzé kellett volna tennie. A közzétételre ugyanakkor 2020. május 5. napján került sor. 

Az MNB megállapította, hogy azzal, hogy a Kibocsátó legkésőbb 2020. május 4. napján nem tette közzé a 2020. április 30. napjára vonatkozó Hóvégi jelentését, megsértette a Tpt. 54. § (9) és a Tpt. 56. § (3)-(4) bekezdéseiben foglalt rendszeres tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

III.    Az MNB által alkalmazott intézkedés 

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 4. § (9) bekezdése alapján az MNB ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét

a) a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása,
b) a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának felügyelete,
c) az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása,
d) a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése
céljából.

Az MNB tv. 39. § (1) bekezdés h) pontja szerint, ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB az MNB tv. 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében ellátja a Tpt. hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét. 

Az MNB tv. 42. § c)-e) pontjai értelmében az MNB az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében ellenőrzi az MNB tv. 39. §-ában meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek információszolgáltatási rendszerét és adatszolgáltatását, valamint az MNB tv. 39. §-ában meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó, az MNB feladatkörébe tartozó hazai jogszabályi rendelkezések és európai uniós jogi aktusok betartását és az MNB által hozott határozatok végrehajtását, illetve felügyeli a pénzügyi piacok működését az MNB tv. 39. §-ában meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyektől és szervezetektől származó információk és adatok, továbbá a hivatalosan ismert és a köztudomású tények alapján.

Az MNB tv. 45. § a) pontja kimondja, hogy az MNB hatóságként jár el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az MNB tv. 39. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek, szervezetek, valamint tevékenységek feletti folyamatos felügyelet gyakorlása során.

Az MNB tv. 48. § (1a) bekezdése alapján az MNB a 45. § a) pontjában meghatározott folyamatos felügyelet során megfelelően mérlegeli döntéseinek magyar pénzügyi közvetítőrendszerre, továbbá az Európai Unió érintett pénzügyi rendszereire gyakorolt lehetséges hatását, figyelembe véve az adott időpontban rendelkezésre álló információkat.

Az MNB tv. 48. § (2) bekezdése szerint az MNB az MNB tv. 39. §-ában, valamint az MNB tv. 45. § a) pontjában meghatározott felügyeleti tevékenységét és a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szanálási jogosultságát helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, az MNB részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével végzi.

Az MNB tv. 48. § (5) bekezdése értelmében az MNB az általa hivatalosan ismert tények alapján az MNB tv. 75. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedést közvetlenül is alkalmazhatja.

Az MNB tv. 75. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha az MNB az MNB tv. 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés végén vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja az MNB tv. 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok vagy az MNB hatósági határozatában meghatározott kötelezettség megszegését, elkerülését, elmulasztását, késedelmes vagy hiányos teljesítését, – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az MNB tv. 39. §-ában meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy, szervezet esetén az MNB tv. 39. §-ában meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó jogszabály – amely jelen eljárás esetén a Tpt. – szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetve bírságot szab ki.

Az MNB tv. 75. § (4) bekezdése kimondja, hogy az MNB az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:

1. a szabályszegés vagy mulasztás súlyosságára,a cselekménynek a biztonságos működésre vagy a piacra gyakorolt hatására,
2. a cselekménynek az MNB tv. 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó     személyekre és szervezetekre, valamint annak tagjaira vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,
3. a cselekménynek a pénzügyi intézményrendszer más tagjaira gyakorolt hatására,
4. a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, a kár mértékére, illetve a sérelemdíj-    követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem nagyságára és a kárenyhítési hajlandóságra,
5. a felelős személyek által az MNB-vel kapcsolatban tanúsított együttműködésre,
6. az intézkedéssel érintett személy jó- vagy rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre és az elkerült vagyoni hátrányra,
7. az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására, illetve annak szándékára,     valamint
8. a szabályok megsértésének ismétlődésére, és gyakoriságára.

A Tpt. 399. § (5) bekezdése alapján a Felügyelet az intézkedést, illetve szankciót a rendelkezésére álló adatok és információk elemzése, illetőleg mérlegelése alapján, a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak

a)     az érintett intézmény működésére,
b)     ügyfelére, illetve
c)    a tőkepiac működésére

gyakorolt hatásának, veszélyességi fokának figyelembevételével választja ki és alkalmazza.

Figyelmeztetés

‍A Tpt. 400. § (1) bekezdés a) pontja alapján az MNB – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – a kibocsátót a tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetve – ha szükséges – a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja.

Az MNB a jelen határozat indokolásának I. pontjában kifejtett megállapítás és a II. pontban megjelölt jogszabályi előírások alapján a Kibocsátóval szemben a jelen határozat rendelkező részében előírt felügyeleti intézkedésről határozott.

Az MNB a jelen határozat rendelkező részében előírt figyelmeztetés intézkedés alkalmazása során az MNB tv. 75. § (4) bekezdésében meghatározott körülmények közül az a) és b) pontok figyelembevételével tekintettel volt a szabályszegés súlyosságára, illetve a cselekménynek a piacra gyakorolt hatására. Az MNB egyúttal az intézkedés alkalmazása kapcsán figyelemmel volt arra a tényre, hogy a Kibocsátó a Hóvégi jelentést a BÉT honlapján 2020. április 30. napján közzétette, így a befektetők számára határidőben elérhetővé váltak a szóban forgó szabályozott információk.

Mindezek alapján az MNB az MNB tv. 75. § (4) bekezdése szerinti mérlegelési jogkörében eljárva úgy ítélte meg, hogy a megállapított jogsértés jövőbeni előfordulása a Kibocsátó által megelőzhető, így a figyelmeztetés alkalmazását az MNB elegendőnek tartotta azon jogalkalmazói cél elérése érdekében, hogy a Kibocsátó a jövőben határidőben gondoskodjon a rendszeres tájékoztatás keretébe tartozó információknak az Információtárolási rendszerben történő közzétételéről.

***

A jelen határozat a hivatkozott jogszabályi előírásokon, valamint az MNB tv. 49/C. § (1) bekezdésén alapul.

A határozat meghozatalára az MNB nevében, az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében és 39. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított hatáskörben, az MNB tv. 13. § (1) bekezdésére és a (11) bekezdés a) pontjára figyelemmel, a Magyar Nemzeti Bank egyes hatósági döntéseivel kapcsolatos hatáskörgyakorlás, valamint a hatáskör gyakorlója helyettesítésének részletes szabályairól szóló 45/2019. (XII. 18.) MNB rendelet (MNB rendelet) 2. § (9) bekezdése, továbbá helyettesítés esetén 7. § (1) bekezdés c) pontja alapján került sor. A határozat aláírására az MNB rendelet 6. §-ában foglaltak alapján került sor.

A jelen határozat rendelkező részében a határozat közzétételével összefüggő rendkívüli tájékoztatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó figyelemfelhívás a Tpt. 55. § (1) és (3) bekezdés, valamint a PM rendelet 4. melléklet 1.28. pontján alapul.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás az MNB tv. 46. § (2) bekezdés 18. pontján, az Ákr. 112. §-án, 113. § (1) bekezdés a) pontján, 114. § (1) bekezdésén, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 4. § (1) bekezdésén és a (3) bekezdés a) pontján, 6. §-án, 12. § (1) bekezdésén, 13. § (3) bekezdés ad) pontján, 17. § a) pontján, 18. § (1) bekezdésén, 27. § (1) bekezdésén, 28. §-án, 29. § (1) bekezdésén, 39. § (1) és (6) bekezdésein, 50. § (1) bekezdésén, 77. § (1)-(2) bekezdésén, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 114. § (1) bekezdésén és a 608. § (1) bekezdésén, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdés a), illetve b) pontján alapul.

A határozat az MNB tv. 49/C. § (7) bekezdése, valamint az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján annak közlésével végleges.

Budapest, 2020. szeptember 08.

A Magyar Nemzeti Bank nevében eljáró  

    Dr. Laki Gábor s.k.,
   tőkepiacért és piacfelügyeletért felelős igazgató
‍    ELEKTRONIKUSAN ALÁÍRT IRAT